HTML

MAGYAR NÉMAFILM

Magyarországon csak 1957-ben jött létre filmarchívum, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólag kellett összegyűjteni. E munka megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a filmművészetben néhány évtized alatt bekövetkezett a művek olyan arányú pusztulása, mint az antik irodalomban több ezer év alatt. Az agyagtáblák és papirusztekercsek időt állóbbnak bizonyultak, mint a filmszalag. 1912 és 1930 között mintegy hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ezeknek több mint 90 százaléka elveszett. A magyar némafilm korszak rekonstruálása a fennmaradt 51 film és néhány töredék alapján abszurd vállalkozás. A filmtörténész helyzete leginkább egy őslénykutatóéhoz hasonlatos, akinek a csontvázmaradványok alapján kell elképzelni az egykori élő állatot. A helyzet azonban mégsem reménytelen, mert csodával határos módon még ma, majdnem egy évszázad múltán is felbukkannak újabb nyomok: még mostanában is kerülnek elő némafilmet hirdető plakátok, forgatáskor készült stábfotók és werkfotók, sőt még elveszettnek hitt filmek is. A blog célja, hogy hírt adjon ennek az elsüllyedt világnak időnként felbukkanó maradványairól.

Friss topikok

Címkék

Címkefelhő

Előkerült a „Vörösbegy” egy másodpercnyi töredéke

2012.06.21. 15:46 :: balogh gyongyi

A napokban a Filmintézet raktárának rendezése közben egy rövidke, eddig azonosítatlan filmszalag, pontosan 22 filmkocka került elő egy elveszett magyar némafilmből, az 1920-ban készült „Vörösbegy”-ből.

kepkonyvtar_84629_102706_Vörösbegy.jpg

Moly Tamás népszerű detektív-regényének eredetileg 2600 méter hosszú filmváltozatát, 1921 februárjában, a Corso moziban mutatták be nagy sikerrel.

Moly Tamás (1875-1957) pályáját újságíróként kezdte, évekig Párizsban és Berlinben élt, majd amikor a század első éveiben hazatért, színházi szakemberként tevékenykedett. Szépíróként az 1910-es években, a Nyugatban tűnt fel novelláival, később több kötete is megjelent. Jöttment című elbeszélését (Nyugat, 1917. 22. szám) kortársai, Földi Mihály, Füst Milán, Hamvas Béla és Szini Gyula remekműnek tartották.

1918-ban azonban váratlanul átváltott ponyvaregények írására. Szini Gyula, akinek  nem voltak előítéletei a bűnügyi regényekkel szemben, kritikájában lelkesen üdvözölte ezt a fordulatot: „Conan Doyle, Maurice Leblanc, G. K. Chesterton és mások megmutatták, hogy fantáziadús és értékesebb író is fölveheti poggyászába a szenzáció műfaját. A dreadful pennyből - ahogy az angolok nevezik a bűnügyi és kalandor históriákat - aranyat is lehet csinálni, még pedig irodalmilag is értékes aranyat.” /Nyugat, 1920. 11-12. sz./  És valóban, Moly Tamás filozofikus iróniája, elmés fordulatai, plasztikus jellemábrázolása kiemelték a ponyvaregények sorából nagy sikerű Vörösbegy-sorozatát, melynek hőse egy különleges átváltozó képességgel rendelkező szélhámos. Az első kötetről Schöpflin Aladár írt kritikát. Moly regényét az Arsene Lupin tipusú regények közé sorolja, melyek abban különböznek a Sherlock Holmes típusú regényektől,  "hogy nem a nyomozó detektív éles elméjét, csodálatos megfigyelését és mindenki eszén túljáró leleményességét ragyogtatja, hanem a bűntettest teszi az érdeklődés központjába, az ő bujkálásában a detektívek elől van a ravaszság, az ügyesség és a csúfolódás fölénye s a rendőrség emberei meglehetősen alul kerülnek.” [Nyugat, 1918/18.]

Az 1920-ban készült filmváltozat Moly kalandorregény sorozatának Álarcos játék alcímen megjelent első részét dolgozza fel. A történet hőse Vörösbegy (Csortos Gyula), a vörös hajú, üvegszemű, szellemességéről és ügyességéről híres szélhámos, aki a rendőrséget orránál fogva vezeti és a legbravúrosabb bűntetteket követi el puszta szórakozásból. Első sikeres akciója, hogy fényes nappal, pénztárfizetési napon kirabolja az Országos Bankot. Ügyfélként jelenik meg a helyszínen, és beáll a pénztár előtt várakozók sorába. Ugyanitt randevúzik Dobonthy rendőrfőnök leánya, Erzsike (Lóth Ila) és Dér Pista, a színész (Tompa Béla). Miközben a fiatalember a pénztárhoz lép, hogy beváltson egy csekket, Erzsike nagyot sikolt és a mellette álló öregúr (Szarvasi Soma) karjába roskad.

vörösbegy1aa.jpg

Míg a jelenlévők a lányt élesztgetik, Vörösbegy elemeli a pénzt az egyik pénztárból, s távozik a zsákmánnyal. Híres János detektív (Bartos Gyula) vezeti a nyomozást, kideríti, hogy Erzsike egy műegértől rémült meg, amelyet Vörösbegy helyezett el egy íróasztal alatt. A tettest azonban nem sikerül elfognia, mert az vakmerő trükkökkel mindig túljár az eszén. A szélhámos még Dobonthyék házát is felkeresi, hogy bocsánatot kérjen Erzsikétől, amiért a műegérrel megrémítette. Ezt az alkalmat arra használja, hogy észrevétlenül 10000 koronát tulajdonítson el a rendőrfőnök íróasztalából. Dobonthy (id. Latabár Árpád) bosszút esküszik ellene, és elhatározza, hogy ő maga fogja el a bűnözőt. Vörösbegynek maszkírozza magát és úgy megy el a lányával az álarcosbálba.

vörösbegy3a.jpg

Tompa Béla, Lóth Ila, id. Latabár Árpád

Erre Dér Pista (Tompa Béla), aki feleségül akarja venni Erzsikét Híres Jánosnak öltözik, hogy az ál-Vörösbegyet elfogva kényszerítse ki az apai áldást. A rendőrfőnök Vörösbegy maszkjában érkezik az álarcosbálba Erzsikével, s a 14-es számú szeparéban foglalnak helyet. Dobonthy észreveszi, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Hazasiet meghagyva a pincérnek, hogy rajta kívül senkit ne engedjen be a lányához. Kis idő múlva megérkezik az igazi Vörösbegy, akit a pincér előzékenyen bevezet a szeparéba. Erzsike apjának véli a szélhámost. Vörösbegy belemegy a játékba és nagyszerűen mutatnak.

A napokban előkerült jelenettöredék, amelyben Vörösbegy és Erzsike (Csortos Gyula és Lóth Ila) a szeparéban látható, a filmnek ebből a részéből maradt fenn.

 

Hajnalban belép Dér Pista, hogy a letartóztatási komédiát eljátssza, a vélt rendőrfőnök spiccesen szunyókál a kereveten. A színész és Erzsike ekkor nem tehetnek mást, hazavezetik a „papát”. Otthon kiderül a személycsere, s a rendőrfőnök le akarja tartóztatni Vörösbegyet, de az lekapja parókáját, eltávolítja üvegszemét, Bill Ropsként mutatkozik be, és megkéri Erzsike kezét. A lány, aki kezdettől vonzódik a vakmerő szélhámoshoz, igent mond, az elképedt rendőrfőnök pedig végül beleegyezik a házasságba.

 vörösbegy2a.jpg

Csortos Gyula

Vörösbegy szerepét Csortos Gyula játszotta, aki ekkor már rutinos filmszínész volt. Először 1912-ben állt felvevőgép elé. Épp a Vígszínház társulatának tagja volt, amikor Faludi Miklós igazgató a színház mellett üvegműtermet épített és létrehozta a Hunnia Biográf filmgyárat, ahol egy francia operatőr közreműködésével, Góth Sándor rendezésében filmeket gyártott. Itt készült az Egy csók története című, két felvonásos vígjáték, amelyben Csortos az első filmszerepét játszotta. 1916 nyarán három Kolozsváron készült film férfi főszerepét alakította. 1917-ben  az Uher filmgyárban Garas Márton filmjében (Szerencse fia) majd Kertész Mihály Phönix filmgyárban rendezett filmjeiben szerepelt (Senki fia, Kuruzsló, Vörös Sámson). Kertész 1919-ben arra készült, hogy filmre vigye Molnár Ferenc Liliom című darabját, mely Csortosnak akkoriban egyik legnagyobb színházi sikere volt. c0811szkk094b.jpg  Liliom szerepét Csortos, Julikát Lenkeffy Ica játszotta volna, de 1919 májusában Kertész Mihály váratlanul elhagyta az országot, így a Liliom magyar filmváltozata nem készült el. A Vörösbegy után a néma korszakban Csortos már csak egy szerepet kapott. 1925-ben Bajor Gizi partnereként egy csavargót alakított  Gaál Béla Rongyosok című filmjében.

Gaál Bélának, A meseató rendezőjének ez volt az első filmje. Korábban  színészként, majd színházi rendezőként dolgozott. Alapító tagja, rendezője és igazgatója volt az I. világháború után, a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színháznak. 1920-ban került a Star filmgyárhoz rendezőnek.  A magyar filmrendezők második nemzedékének tagja, akárcsak Bolváry Géza és Fejős Pál, de ellentétben velük, Gaál Béla nem hagyta el az országot, a magyar filmgyártás válságos éveiben is itthon maradt. 1920 és 1929 között hét filmet rendezett.  (Vörösbegy, 1920; Diadalmas élet, 1923; Csak nővel ne!, 1924; Rongyosok, 1925; Csodadoktor, 1926; Link és Flink, 1927; Csak egy kislány van a világon, 1929). 

gaal_bela_2.jpg

Gaál Béla már első filmjében igyekezett minél filmszerűbben visszaadni a regény mozgalmasságát. Erre vall az a sajnálatos, halálos kimenetelű baleset is, mely a film forgatásakor történt. A történetben Vörösbegy, akit üldöz a rendőrség, felmászik a Ferenc József híd turulmadarára, s onnan ugrik be a Dunába. A főszereplő Csortost helyettesítő kaszkadőr, egy Tripiska nevű cirkuszi akrobata, aki ezt a mutatványt már többször, sikeresen megcsinálta, ezúttal szerencsétlenül esett, és gerinctörést szenvedett.

Szólj hozzá!

Címkék: Csortos Gyula Gaál Béla Lóth Ila Tompa Béla id. Latabár Árpád Moly Tamás Vörösbegy kalandjai

A bejegyzés trackback címe:

https://nemafilm.blog.hu/api/trackback/id/tr54598265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása