HTML

MAGYAR NÉMAFILM

Magyarországon csak 1957-ben jött létre filmarchívum, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólag kellett összegyűjteni. E munka megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a filmművészetben néhány évtized alatt bekövetkezett a művek olyan arányú pusztulása, mint az antik irodalomban több ezer év alatt. Az agyagtáblák és papirusztekercsek időt állóbbnak bizonyultak, mint a filmszalag. 1912 és 1930 között mintegy hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ezeknek több mint 90 százaléka elveszett. A magyar némafilm korszak rekonstruálása a fennmaradt 51 film és néhány töredék alapján abszurd vállalkozás. A filmtörténész helyzete leginkább egy őslénykutatóéhoz hasonlatos, akinek a csontvázmaradványok alapján kell elképzelni az egykori élő állatot. A helyzet azonban mégsem reménytelen, mert csodával határos módon még ma, majdnem egy évszázad múltán is felbukkannak újabb nyomok: még mostanában is kerülnek elő némafilmet hirdető plakátok, forgatáskor készült stábfotók és werkfotók, sőt még elveszettnek hitt filmek is. A blog célja, hogy hírt adjon ennek az elsüllyedt világnak időnként felbukkanó maradványairól.

Friss topikok

Címkék

Címkefelhő

Bolváry Géza budapesti pályakezdése II.

2012.08.05. 16:37 :: balogh gyongyi

 

Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona filmszínészképző iskolája

Bolváry Géza első filmjével, A kétarcú asszonnyal  egy csapásra a legjobb magyar rendezők közé emelkedett.

„Tempós, amerikai stílusú, finom apróságokkal és kedves epizódokkal tarkított rendezése, nagy intelligenciája, technikai tudása, kitűnő ízlése és festői meglátása, nagy jövő elé állítják a fiatal művészt.” – írja róla a Képes Mozivilág. [1920/46. 14. p.]

A tehetséges fiatalember, aki már kezdetektől nagy érdeklődést tanúsított a filmgyártás technikai és elméleti kérdései iránt, s a tapasztalatai során szerzett ismereteit a korabeli szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan tovább bővítette, nem elégedett meg azzal, hogy magát képezte, a filmes szaklapokban megjelenő ismeretterjesztő írásaiban adta tovább mindazt, amit megtudott a filmszakmáról. Majd 1921-ben Mattyasovszky Ilonával, (akit hamarosan feleségül vett) filmszínészképző iskolát nyitott a színésznő Rózsa utca 38/b sz. alatti lakásában.
Az iskola célja, hogy a filmezés alapismereteit átadja a leendő filmszínészeknek. Bolváry Filmszínészcímmel írott tankönyvében foglalta össze a filmkészítés sajátosságait, a forgatókönyvírástól a laboratóriumi eljárásokig, melyek a hagyományos színházi színészekétől eltérővé tették a filmszínészek munkáját. Ezek közül ebben a korban, amikor még csak némafilmek készültek, talán az volt a legfontosabb, hogy a filmszínész a beszédet, mint kifejező eszközt teljesen nélkülözte.

„A filmszínész legkifejezőbb eszköze tehát a mimika és a mozgás, az érzéseknek és indulatoknak természetes kifejezése.” Vallja Bolváry, aki arra törekedett, hogy iskolájában teatralitástól mentes, természetes filmszínészi játékra tanítsa növendékeit. A filmgyártás ekkorra már túljutott a gyermekkorán, amikor még a kamera szinte kizárólag totálképekben rögzítette a jeleneteket, a húszas évek elején a rendezők egyre gyakrabban alkalmaztak premier plánt, melyet Bolváry fontos kifejező eszköznek tartott: „a fej, ill. arc közelfelvétele, a legfinomabb idegjátékot kívánja meg. Ilyen közelfelvételek a fontos lelki momentumok, érzések aláhúzására és kiemelésére szolgálnak. […] A filmszínész érzelmeinek leghűbb tükre, a szem.  A szem minden érzelmet kifejez és megérthetővé tesz, tud kacagni, bánkódni, vádolni, gyűlölni, kérni, a legkisebb nuance-ot is visszaadja. Premier-plannál a szemre kell a fősulyt helyeznünk.” –írja tankönyvében. [Bolváry Géza: A filmszínész. Budapest, 1921. 41.,43. p].

Mattyasovszky.jpg

Mattyasovszky Ilona, a nagy tapasztalatokkal rendelkező filmszínésznő az iskola speciális szem- és arcjáték tanára egy 1922-ben készült interjú során „lelkesedéssel beszél iskolájáról, növendékeiről és boldog, hogy minél több filmstart engedhet ki iskolájából. Minden évben kerül ki néhány filmstar, akik már külföldön nemcsak, hogy szerződést kaptak, hanem mint főszereplők nagy sikert arattak.” [Színházi Világ, 1922/48. 13-14. p.]

Az iskola világhírűvé vált növendéke: Bánky Vilma

A Práter utcai rendőrőrmester leánya, eredeti nevén Koncsics Vilma, aki a kereskedelmi iskola elvégzése után tisztviselőként dolgozott, egy nap beiratkozott Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona filmszínészképző iskolájába. Tehetségére felfigyelt Bolváry Géza és következő filmjében, a Tavaszi szerelem-ben már szerepelteti a frissen végzett fiatal filmszínésznőt. A filmből csak néhány másodpercnyi töredék és a Bánky Vilmával készült próbafelvételek maradtak fenn.

A Tavaszi szerelem epizódszerepe után rendkívül gyorsan ível felfelé Bánky Vilma karrierje. A Vita Nova, a Veszélyben a pokol és a Galathea című Balogh Béla filmekben már főszerepet kapott. 1922-től pedig külföldön dolgozik. Neves német, osztrák és francia rendezők (Max Neufeld, Jacques Feyder, Carl Boese) filmjeiben szerepel, híres színészek társaságában, többek között Max Linder és Hans Albers partnere.
1925-ben egy Budapesten készülő német film forgatásakor találkozik Samuel Goldwynnal, aki szerződést ajánl neki az MGM-nél. A magyar filmszínésznő tehát Hollywoodba megy, ahol Goldwyn hatalmas reklámhadjárata és első filmjének hatalmas sikere egycsapásra a világ egyik legnépszerűbb sztárjává teszi.

Son of the Sheik.jpg

Bolváry második filmje, a Tavaszi szerelem

„Hangulatos, finom történet volt, amelyben különösen kifejezésre jutott a képszerűség. Bolváry nemcsak a cselekmény érdekes vezetésére gondolt, hanem arra is, hogy ezt a cselekményt minél szebb és a film hangulatának megfelelő miljőben vigye előre. Amikor ennek a filmnek a felvételeit vezette, alighanem életrekelt benne a festő, mert a kiválasztott tájak, a hangulatos beállítások, mind igazi művészre vallottak.” – írja a filmről Pánczél Lajos. [Filmkultúra, 1928/2. május 20.]

A történet egy érett szépasszony, Lea Bard utolsó nagy fellángolásáról szól. Lea, az ünnepelt színésznő jómódban, dicsőségben él, mégis boldogtalan.Unja barátját, a dúsgazdag Patrick Moore-t, aki mellett magányosnak érzi magát.

tavasziszerelem5a.jpg

Lea szerepét Mattyasovszky Ilona alakította.

Egy napon virágos fák között találkozik Henry Walddal, az ifjú költővel. Henry nyomorban él, mert a szerkesztők, kiadók visszautasítják műveit, de bizakodva néz a jövő elé. 

tavaszi_szerelem2.jpg

                                       A fiatal költő szerepét Uray Tivadar játszotta

A találkozás fellobbantja Leában az utolsó nagy szerelmet, a fiatalember kedvese lesz, minden figyelmét neki szenteli, karrierjét egyengeti.

tavaszi_szerelem005.jpg
Mattyasovszky Ilona, Uray Tivadar

Moore nem nyugszik bele, hogy az asszony elhagyta, kikényszerít egy utolsó találkozást. Henry kihallgatja beszélgetésüket, s mikor megtudja, hogy Lea két évig Moore szeretője volt, előveszi revolverét és öngyilkosságot akar elkövetni. Lea ebben a pillanatban lép be a szobába, hirtelen mozdulattal félrecsapja a revolvert, s a golyó véletlenül Moore-t sebesíti meg.

tavaszi_szerelem3.jpg

Fenyvesi Emil, Uray Tivadar, Mattyasovszky Ilona

A baleset után Lea kénytelen visszatérni a lábadozó milliomoshoz, mert az megfenyegeti, hogy máskülönben feljelenti Henryt szándékos emberölésért.

tavasziszerelem4a-JAV.jpg

A milliomos szerepében Fenyvesi Emil, a Vígszínház művésze

A magára maradt fiatalember befejezi színművét, melyet Lea közbenjárására a Nemzeti Színház tűz műsorára. A darab sikert arat, Henryből egy csapásra híres ember lesz. Moore orvosa, Dr. Gilf rábeszélésére végül visszaadja Lea szabadságát. A boldog asszony repesve rohan szerelméhez, de a fiatal költőt egy hamvas ifjú lány, Vivian karjában találja.

tavasziszerelem1b.jpg

Uray Tivadar és a későbbi világsztár, Bánky Vilma, aki ebben a filmben állt először kamera elé

Lea Bard, az érett színésznő és Henry Wald, a fiatal költő szerelme Mattyasovszky és Bolváry kapcsolatát idézi. Mattyasovszky idősebb, tapasztaltabb Bolvárynál, filmes karrierjét hat évvel korábban kezdte. Már 1913-ban, az egyik első magyar némafilmben a Drághfy Veron-ban főszerepet játszott, s mikor 1919-ben Bolváry először állt a kamerák elé, akkor ő már az egyik legtöbbet foglalkoztatott, nemzetközileg is ismert magyar filmszínésznő volt, mintegy harminc filmszereppel a háta mögött. Kezdetben ő egyengette a fiatal rendező pályáját itthon és később Münchenben is. Később azonban Bolváry pályája ívelt magasabbra, de ellentétben filmjük hőseinek szerelmével, Bolváry és Mattyasovszky házaspár kapcsolata nem bomlott fel, hanem egészen a színésznő 1943-ban bekövetkezett korai és váratlan haláláig tartott.

zichy Bolváry kastély_4.JPG

Zichy-Bolváry kúria, Aba (Molnár Zoltán felvétele)

Az 1930-as évek közepén megvásárolták Abán a Zichy-család klasszicista stílusban építtetett kúriáját és a hozzá tartozó birtokot, ahol a környékbeliek visszaemlékezései szerint sikeres gazdálkodást folytattak, állatokat tenyésztettek, ménesük volt, híres volt a bolgárkertészetük, ahol növénytermesztési kísérletek is folytak.  Mattyasovszky Ilona különösen sokat tartózkodott az abai birtokon és tevékeny részt vállalt a gazdaság vezetésében.  


A Tavaszi szerelem készülésének kulisszatitkai

Bolváry Géza filmszínész iskolájának tankönyve bepillantást nyújt a Tavaszi szerelem készülésének kulisszatitkaiba, részleteket közöl a film forgatókönyvéből. Baloldalon a képközi feliratok szövegét olvashatjuk, jobboldalon pedig azt, hogy mit látunk a képen.

 bolvary_fkonyv.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

https://nemafilm.blog.hu/api/trackback/id/tr354693591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása