Az utolsó hajnal és a világháború
Kertész Mihály filmje, mely az EYE Film Institute Netherland (Amszterdam) gyűjtményéből 2011 nyarán került haza, az I. világháború harmadik évében, Kertész szavaival élve „a komor, emberfeletti megpróbáltatások, a vér és a gyász idejének nagy kaoszában" készült, amikor olyan filmekre vágyott a közönség, melyek elterelték a figyelmét a bajokról. A nézők eszképizmusának kielégítésére különösen alkalmas volt Az utolsó hajnal, ez az egzotikus, misztikus szerelmi történet. Különös azonban, hogy a realitástól távol, a fantázia álomszerű tájain játszódó film mégis pontos lenyomata volt a háborús életérzésnek. Európa éppúgy a halál árnyékában vergődött ezekben a napokban, a háborúba küldött katonák, és a támasz nélkül otthon maradottak éppoly kilátástalannak érezték életüket, mint a film kiábrándult hőse, Harry Kernett.
A Földes Imre plakátján a főszereplő, Harry (Leopold Kramer) látható
Nemzetközi konfekciós filmek divatja
Az I. világháború idején a magyar filmgyártók nemzetközi miliőbe helyezett történetekkel igyekeztek kárpótolni az angol, az amerikai és a francia filmektől a filmbehozatali tilalom miatt megfosztott magyar publikumot. Különösen élenjáró volt ebben Kertész Mihály, akinek ekkor már az amerikai film volt a példaképe, és ezek mintáit követve, ahogy ő fogalmaz „amerikai stílben" készítette sikerfilmjeit. Megfigyelte, és számításba vette a nézők reagálásait. Szívesen választott egzotikus helyszíneket, mert úgy gondolta, hogy a magyar közönséget ezek jobban vonzzák. Az utolsó hajnal a korabeli források szerint Londonban, Indiában és Párizsban játszódik.
Budapesti London, lágymányosi India
Ez a tendencia általános volt akkoriban. A Star és az Uher filmgyár szuperprodukcióit is ez a törekvés jellemezte, de míg a tőkeerős Star filmjei az Adria festői tájain készültek, a kisebb filmgyáraknak be kellett érniük itthoni helyszínekkel. A Phönix filmgyár is ezek közé tartozott. A korabeli filmismertetők szerint Az utolsó hajnal szereplői angolok, a történet Londonban indul, majd a főszereplő úgy határoz, hogy élete utolsó évét Indiában tölti. Azonban a Phönix anyagi lehetőségei és a háború is megakadályozták, hogy a filmet eredeti helyszíneken vegyék fel, így a londoni és az indiai jeleneteket kivétel nélkül Budapesten forgatták. Ezt rója fel a film hibájául Szász Zoltán, a Nyugat neves kritikusa. „Már jó néhány hónap előtt láttam egy mozidarabot, mely állítólag angol környezetben játszott s egy Harry nevezetű lord viszontagságait mutatta be. Kezdetben a lord Londonban élt mint egy jelenet jelzi: „éjszakánként autón London egyik mulatóhelyéről a másikhoz száguld". Ezt olvasva, azt reméltem, hogy végre viszontlátni fogom, habár csupán mozivásznon is, a Leicester squaret, a Strandot, a Picadillyt, a Regent streetet, azokat a tereket és utcákat, ahol London éjjeli élete zajlik. De mily csalódást, Harry lord, akit egy bécsi színész minden angolosságtól menten ábrázolt, a jó öreg Margit-hidon, a Dunaparton, a Lipót körúton s talán még más ismert pesti utcarészletében is száguldott ide-oda. ... De ez még semmi. Ez a Harry lord hamarosan megunja a pesti, illetőleg londoni életet s valami szerelmi búbánattal, unottan elutazik Indiába. Nemsokára látjuk is egy állítólagos indiai mocsárban vadászgatni. Már amikor a moziban láttam azt az Indiát, gyanús volt nekem; Indiában a fű, a fa, a levegő, a felhőalakulás, minden, amiből a természet összerakódik, más mint nálunk s nagyon is karakterisztikus. S én ezt a karaktert nem találtam a képen. De hogy is találhattam volna, mikor, mint ahogy később megtudtam, ez az India tulajdonképpen a Lágymányos volt unalmas, Dunamenti fűzfáival és nádasával s jellegzetesen poros magyar levegőjével. Nos, azt hiszem, az ilyesmi nem fér össze a filmipar magasabb rendű ambícióival. Hogy elmenni Londonba s az Indiákba költséges, az kétségtelen, sőt most háborúban lehetetlen is. De nem lehet London és India nélkül mozidarabot írni?" (Színházi Élet 1918/29.26. p.)
A magyarosított holland verzió
Az utolsó hajnal előkerülésekor a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a holland forgalmazók magyarosították a történetet, s a holland változat nem Londonban, hanem Budapesten játszódik. Vagy azért tették ezt mert úgy gondolták, hogy az angol fővárost a magyaroknál feltehetőleg jobban ismerő holland közönségnek nem lehet Budapestet Londonként, a Dunát Temzeként eladni, vagy azért, mert Kertész Mihályékhoz hasonlóan ők is igyekeztek minél egzotikusabb történeteket bemutatni, és úgy találták, hogy a hollandoknak Budapest egzotikusabb helyszín, mint London. Magyarosították a neveket is, persze nyelvtudás híján nem mindig tökéletes sikerrel. Így lett Harry Kernettből a holland kópián Bela van Nagès, (aki talán Nagy Béla akart lenni), Lord Hardlingból Hajos Dénes gróf, a lányából Hellából Erzsibet (feltehetőleg Erzsébetre gondoltak), Maryből Illna (ez talán az Ilona név hibás írása), Edwardból Mano.
Forgatási helyszínek
Hogy a Londonban, vagy a Budapesten játszódó történet a hiteles, azon lehet vitatkozni, az azonban vitathatatlan tény, hogy a külsőben készült képsorok a régi Budapestet örökítik meg. 94 évvel a film készülése után Kertész Mihály nyomába eredtünk, hogy kiderítsük, Budapest melyik részein forgatták a film külső jeleneteit. Könnyen felismerhető volt a Margit híd, ahonnan az öngyilkosságra szánt Harry Kernett avagy Bela van Nagès a Dunába ugrani készül. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy az indiai külsőket Lágymányoson és a Dunán készítették. Bár az elmúlt évszázad alatt nagyon sokat változott fővárosunk, felismerhető néhány budai utca, a Városmajor utcai iskola és környéke, a Semsey villa díszes kovácsoltvas kapuja, a kaputól a villához vezető út, és a kapu két oldalán álló Semsey bérpaloták. Vannak azonban eddig még azonosítatlan helyszínek: néhány utcarészlet és néhány, talán már nem is létező épület.
Az alábbi videóban láthatók a film külsőben készült képsorai. Örömmel fogadjuk a forgatási helyszínek azonosítását segítő hozzászólásokat, ötleteket.
