HTML

MAGYAR NÉMAFILM

Magyarországon csak 1957-ben jött létre filmarchívum, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólag kellett összegyűjteni. E munka megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a filmművészetben néhány évtized alatt bekövetkezett a művek olyan arányú pusztulása, mint az antik irodalomban több ezer év alatt. Az agyagtáblák és papirusztekercsek időt állóbbnak bizonyultak, mint a filmszalag. 1912 és 1930 között mintegy hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ezeknek több mint 90 százaléka elveszett. A magyar némafilm korszak rekonstruálása a fennmaradt 51 film és néhány töredék alapján abszurd vállalkozás. A filmtörténész helyzete leginkább egy őslénykutatóéhoz hasonlatos, akinek a csontvázmaradványok alapján kell elképzelni az egykori élő állatot. A helyzet azonban mégsem reménytelen, mert csodával határos módon még ma, majdnem egy évszázad múltán is felbukkannak újabb nyomok: még mostanában is kerülnek elő némafilmet hirdető plakátok, forgatáskor készült stábfotók és werkfotók, sőt még elveszettnek hitt filmek is. A blog célja, hogy hírt adjon ennek az elsüllyedt világnak időnként felbukkanó maradványairól.

Friss topikok

Címkék

Címkefelhő

„Nem elég magyarnak lenni – tehetség is kell!”

2013.05.21. 22:36 :: balogh gyongyi

Magyar filmesek a világ filmművészetében

(Magyar származású filmesek külföldi filmjeiből összeállított retrospektív filmsorozat az Örökmozgóban )

 A húszas években a magyar filmgyártás válsága idején kezdődött filmeseink kivándorlása és szétszóródása a világban. Szinte mindenütt jelen voltak, ahol filmek készültek, s jó néhányan közülük a világ filmművészetének formálóivá váltak, bizonyítva, hogy nem hiányzott belőlük a tehetség, amelyet a magyar filmesektől számon kért az MGM Stúdió falán a legendássá vált felirat: “It’s not enough to be Hungarian. You have to have talent.” Előbb Európa (főleg Ausztria és Németország), majd Amerika és Anglia filmgyártásában játszottak fontos szerepet. A magyar filmrendezők közül Kertész Mihály és Korda Sándor aratta a legnagyobb nemzetközi sikereket: Michael Curtiz és Sir Alexander Korda néven ismerte meg őket a világ, és nevük ma már nem hiányozhat az egyetemes filmtörténeti művekből. Czinner Pál Ausztriában és Németországban vált jelentős rendezővé, Fejős Pál számára 1928-ban készült kis költségvetésű kísérleti filmjének sikere után megnyíltak Hollywood filmgyárainak kapui.  

A magyar filmszínészek első generációjából nemzetközi karriert futott be Bánky Vilma, Putty Lia /Lya de Putti/, Corda Mária, Petrovics Szvetiszláv, Várkonyi Mihály /Victor Varconi/, és még sokáig sorolhatnánk a húszas-harmincas években világhírűvé vált magyar filmeseket, akiknek nevét a néhány szakmabelit nem számítva ma már sajnos alig ismerik.

A MaNDA és Filmintézet gyűjteményéből válogatott sorozat célja, hogy bemutasson néhányat a némafilm korszakban nemzetközi karriert befutott magyar filmrendezők és filmszínészek filmjeiből.

A sejk fia Bánky Vilma Rudolph Valention_02.jpg

Május 23. csütörtök 21:00

Magyar Filmhíradó 1928 február

(Bánky Vilma Budapesten)

A SEJK FIA / THE SON OF THE SHEIK

1926.

Rendezte: George Fitzmaurice

Szereplők: Rudolph Valentino (Ahmed), Vilma Bánky (Yasmin)

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

Ahmed, a sejk fia szerelmes Yasminba, egy vándorkomédiás trupp táncosnőjébe. Egy éjjel, titokban találkoznak. Ghabah a kegyetlen rabló, aki szintén szerelmes a lányba, meglepi a őket és társaival elrabolja és megkínozza a fiatalembert, majd elhiteti vele, hogy a lány csalta tőrbe. Miután Ahmedet hű szolgái kiszabadítják fogságából, elhatározza, hogy bosszút áll "szerelmén"... 

Bánky Vilma (1898 - 1991) (3).jpgYasmin szerepét Bánky Vilma (1898-1991) játszotta, aki gépírónő volt, mikor beiratkozott Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona filmszínészképző iskolájába. Már első filmszerepével, melyet Bolváry Tavaszi szerelem című filmjében játszott, sikert aratott, s ettől kezdve rendszeresen foglalkoztatták Budapesten, Berlinben és Münchenben. Egy német film magyarországi forgatása közben találkozott az éppen Budapesten tartózkodó Samuel Goldwynnal, aki az Hollywoodba szerződtette, ahol az akkor legnépszerűbb férfisztár, Rudolf Valentino, majd annak halála után Ronald Colmann állandó partnere lett. A hangosfilm megjelenése után erős akcentusa és nem megfelelő hangorgánuma miatt nem újították meg a szerződését. Még néhány színdarabban fellépett a Broadway-n, majd teljesen visszavonult és férje, a hangosfilm korszakban is aktív Rod la Rocque asszisztense lett. Befolyását és ismeretségét felhasználva segítette a Magyarországról érkező filmesek érvényesülését.

varieté.jpgMájus 24. péntek  20:00

Magyar Filmhíradó 1932 március

(Putty Lia halálhíre)

 VARIETÉ

1925.

Rendezte: Ewald André Dupont

Szereplők: Lya De Putti (Berta-Marie), Emil Jannings (Fuller), Warwick Ward (Artinelli), Maly Delschaft (Fullerné)

 

A valaha sikeres trapézművész miután lábát törte egy baleset során, félrevonultan él Hamburgban. Lepusztult vidámparkban olcsó zenés-táncos műsort menedzsel, hogy kisfiát eltarthassa. Egy napon hajóskapitány barátja gyönyörű, de kétes eredetű, talán cigány, talán jávai félvér lány, Bertha-Marie számára kér hajlékot. Fuller befogadja a lányt, aki hamarosan feldúlja életét. Az öregedő férfi beleszeret az érzéki szépségű lányba, magával viszi Berlinbe, ahol újrakezdi cirkuszi karrierjét. A világhírű trapézművész, Artinelli partnereiként nagy sikerrel szerepelnek a berlini Wintergartenben. Artinelli elcsábítja Bertha-Marie-t. A megcsalt férfi bosszúra készül…

Lya de Putti_3.jpg

Az egzotikus szépségű Berta-Marie szerepét Lya De Putti (1897-1931), vagy ahogy itthon ismerték Putty Lia játszotta, aki a hírnévért egyik napról a másikra eldobta a jólétet és biztonságot, elhagyta férjét és két gyermekét. Ez a film meghozta neki a sikert, ami után annyira vágyódott, s hamarosan amerikai szerződést ajánlottak fel számára. 1926-ban három filmben játszotta el a végzet asszonyát. Jól illett hozzá ez a szerepkör, de az amerikai film általában elbánt a vampokkal, s Putty Lia egyre nehezebben viselte, hogy mindig neki kellett játszania a film végén halállal lakoló bűnös asszonyokat, s a néző szimpátiáját mindig a film másik hősnője nyerte el. Még az orrát is átoperáltatta, hogy ebből a szerepkörből kitörjön, de nem sikerült neki. Akcentusa miatt a hangosfilm térhódításával az angol nyelvterületen már nem volt versenyképes. Karrierje válságba jutott. Visszahúzódott, depresszióssá vált. Ideges szétszórtságában csirkecsontot nyelt, amely megakadt a torkán, s ez okozta korai tragikus halálát.

 

Lili_Damita_1.jpgMájus 25. szombat 21:00

PÁRIZS JÁTÉKSZERE /DAS SPIELZEUG VON PARIS

1925.

Rendezte:

Kertész Mihály

Szereplők:

Lili Damita (Célimène), Eric Barclay (Miles Seward), Georges Tréville (De Maudry),

Zongorán kísér:

Darvas Ferenc

                                                     

KertészKertész_1.jpg Mihály osztrák-német koprodukcióban készült, Párizsban forgatott filmjének hősnője a Nouvel Eden táncosnője, Célimène, akibe halálosan beleszeret a Párizsban élő fiatal angol diplomata, Miles Seward. Bár már vőlegény, nem a menyasszonyát veszi feleségül, hanem a táncosnő kezét kéri meg. Célimène, karrierjét a dúsgazdag De Maudry vicomte egyengeti, és minden luxussal elhalmozza, ezért nem akar hozzámenni a számára csak szolid polgári életet nyújtó fiatalemberhez, bár nagyon szereti. Végül győz a szerelem és mégis összeházasodnak, de ez a házasság nem boldogságot, hanem tragédiát jelent mindkettőjük számára.  Célimène-t a népszerű francia színésznő, Lili Damita alakította, akibe valószínűleg Kertész Mihály is beleszeretett, mert a film forgatásakor összeházasodtak.  Kertész Mihály (1886-1962) a Tanácsköztársaság idején hagyta el az országot, előbb Bécsben, majd Berlinben kapott lehetőséget a filmkészítésre.1926-ban Hollywoodba szerződött, s Michael Curtiz néven a harmincas és negyvenes évek egyik legsikeresebb amerikai rendezője lett. Több mint száz film fűződik a nevéhez, köztük az egyetemes filmtörténet legszebb és leghíresebb háborús melodrámája, a Casablanca, mely 1943-ban elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar díjat.

 

lonesome-barbara-kent-poster.jpg

Május 26. vasárnap 19:00

A NAGYVÁROS MOSTOHÁI / LONESOME

1928

Rendezte: Fejős Pál

Szereplők: Barbara Kent (Mary), Glenn Tryon (Jim)

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

Két magányos New York-i fiatal, Jim és Mary az egész heti monoton munka után a Coney Island vidám forgatagában találkozik. Első látásra egymásba szeretnek, de a boldog együttlétük hirtelen véget ér, a véletlen elválasztja őket. Kétségbeesetten kutatnak egymás után a nagy tömegben, de hiába. Elcsüggedve térnek haza, otthon azonban ismét találkoznak, mert kiderül, hogy szomszédok. A film hordozható kézikamerával felvett képsorai a cinéma vérité módszereit előlegezték. A film a némafilmgyártásról a hangosfilmgyártásra való áttérés idején készült, amikor sok átmeneti film született. A Nagyváros mostoháit még némafilmként forgatták, de később hanghatásokkal és néhány párbeszédes jelenettel kiegészítve is forgalmazták, a korabeli kritikák szerint így sokat veszített eredeti varázsából. Ezúttal a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében található néma változatot vetítjük.

fejos_2.jpg

A film rendezője, Paul Fejos /Fejős Pál (1897-1963) a Tanácsköztársaság idején kezdte filmes pályáját. Első filmjeit, melyek az amerikai filmeket utánozták, a Mobil filmgyárban készítette (Pán, A fekete kapitány, Arsene Lupin utolsó kalandja). Nevéhez fűződik az Egri csillagok első filmváltozatának elkészítése. 1923-ban hagyta el Magyarországot. Első amerikai filmjével (Last Moment, 1928), melyet néhány ezer dollárból, sok leleménnyel forgatott, kritikai elismerést aratott. Ezt követően több nagy költségvetésű film forgatására kapott lehetőséget, de hamarosan ráébredt, hogy Hollywood túl nagy árat kér a hírnévért: a művészi szabadságot. Pályája visszakanyarodott Európába. Néhány jelentős, Magyarországon és Ausztriában forgatott film után Afrikába, Távol-Keletre, Dél-Amerikába ment, ahol a bennszülöttek szokásairól készített dokumentumfilmeket. Életének utolsó húsz esztendejében antropológiai kutatással, tudományszervezéssel foglalkozott, egyetemeken tanított.

 

Fraulein Else poster.jpg

Május 26. vasárnap 21:00

 

ELZA KISASSZONY / FRÄULEIN ELSE

1929

Rendezte: Paul Czinner

Szereplők: Elisabeth Bergner (Elza), Albert Bassermann (Elza apja), Albert Steinrück (gazdag műkereskedő), Jack Trevor (Paul)

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

Elza, a jómódú bécsi ügyvéd leánya St. Moritzba utazik téli üdülésre. Gondtalanul és vidáman tölti idejét egy rokonszenves fiatalember, Paul társaságában, mígnem rossz hírt kap otthonról. Apja csődbe jutott, a tőzsdén elvesztette a rábízott pénzt. Elza - anyja kérését teljesítve - a szintén a szállodában lakó gazdag műkereskedőhöz, apja régi ügyfeléhez fordul segítségért. A férfi megígéri, hogy segít, ha a lány megmutatja magát neki meztelenül….

Czinner_2.jpgA filmet a budapesti születésű Paul Czinner / Czinner Pál (1890-1972) rendezte. Czinner filmrendezői karrierje Bécsben indult 1919-ben. Első kimagasló sikerét 1924-ben, Berlinben aratta a Nju – Eine unverstandene Frau című filmmel, melynek főszerepét Elisabeth Bergner játszotta, aki ettől kezdve filmjeinek állandó sztárja lett. 1928-ban, a szintén Elisabeth Bergner főszereplésével készült Doña Juana című filmjének forgatókönyvét Balázs Bélával közösen írta. A harmincas évek elején Párizsban dolgozott, majd a fasizmus előretörésekor Elisabeth Bergnerrel, Londonba települtek, ahol hamarosan össze is házasodtak. Korda Sándor stúdiójában készítette el Catherine the Great című filmjét, melyben Douglas Fairbanks Jr. volt Elisabeth Bergner partnere. Ugyancsak Londonban készült Shakespeare Ahogy tetszik című darabjának filmadaptációja, Laurence Olivier-vel Orlando szerepében. A negyvenes években Amerikában, színházi rendezőként dolgozott a Broadwayn. Az ötvenes években tért vissza Angliába, ahol opera és balettfilmeket rendezett (Don Giovanni, Der Rosenkavalier).

 

 

Május 27. hétfő 20:00

Magyar Filmhíradó 1928 január

(Várkonyi Mihály Budapesten)

BÉCS LEGVIDÁMABB EMBERE / L’UOMO PIÙ ALLEGRO DI VIENNA

1925.

UOMO_ALLEGRO_VIENNA_1.jpg

Rendezte: Amleto Palermi

Szereplők: Ruggero Ruggeri (Bobby Brown), Gianna Terribili-Gonzales (Lolita), Maria Corda (Fifi), Victor Varconi (William)

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

A bécsi Tabarin mulató népszerű dobosáról, Bobby Brown-ról szól a történet, aki a szórakoztató ipar bohém miliőjétől elzárva, szigorú, puritán erkölcsi normák szerint, egyedül nevelte fel lányát, Fifit, miután nagyravágyó, nyughatatlan vérű felesége, Lolita elhagyta őket.  A lány azonban felnőtt és gyönyörű, és már nem lehet őt elzárni a világtól. Beleszeret egy gazdag amerikai fiatalemberbe, Williambe. Tizenhat év után előkerül Lolita, aki időközben előkelő nagyvilági hölgy lett és ő is igényt tart a lányára.

UOMO_ALLEGRO_VIENNA_2.jpgMaria Corda és Ruggero Ruggeri

A filmben két magyar színész is játszik. Fiffit Korda Sándor felesége, Corda Mária, William szerepét Victor Varconi, vagy ahogy itthon ismerték, Várkonyi Mihály alakítja.

victor_varconi_3.jpg

Várkonyi Mihály (1891-1976) már 1913-ban filmezett, Janovics Jenő kolozsvári filmvállalatának első filmjében a Sárga csikó című népszínmű adaptációban játszotta el az egyik főszerepet. Ő volt Magyarországon az első férfi filmsztár. 1920-ban hagyta el az országot. Előbb Ausztriába, majd Németországba ment, ahol többek között Korda Sándor és Kertész Mihály osztrák és német filmjeiben szerepelt. 1926-ban olasz produkcióban, a Pompei végnapjai-ban játszott főszerepet, partnere ebben a filmben is Corda Mária volt. Alakításaira Cecil B. De Mille is felfigyelt és 1927-ben Hollywoodba szerződtette a Királyok királya című filmjében Pontius Pilátus szerepére. Ekkor vette fel a Victor Varconi nevet. Kelet-európai akcentusa miatt a hangos korszakban már inkább csak epizódszerepeket bíztak rá.

 

Május 28. kedd 19:00

QUARTIER LATIN

(Csókok városa)

1929

Rendezte: Augusto Genina

Szereplők: Iván Petrovich (Ralph O’Connor), Carmen Boni (Louise), Gina Manès (Bolinská hercegnő)

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

 carmen_boni_1.jpgA történet egy gazdag bankár fiáról, Ralph O’Connor-ról szól, aki meghívatja magát a párizsi Quartier Latin diákbáljára. Itt találkozik Louise-zal az elbűvölő diáklánnyal, akivel kölcsönösen egymásba szeretnek. Ralph beköltözik a szomszédos manzard szobába, úgy tesz, mintha szegény festő lenne. Az igazság azonban hamarosan lelepleződik, Louise diáktársai meglátják a fiatalembert egy elegáns mulatóban, Bolinská hercegnő társaságában.  Nemsokára Louise is tudomást szerez róla, hogy Ralph új kedvesével Olaszországba készül. Kétségbeesetten rohan a pályaudvarra, s mivel a vonat éppen akkor indul, mikor odaér, utána fut a vágányok közé, ahol egy tolató szerelvény elüti.  Sérülése szerencsére nem súlyos, s ráadásul kiderül, hogy Ralph nem is volt a vonaton, mivel nem a hercegnőt, hanem őt választotta. Hamarosan meggyógyul és összeházasodnak.

 Swetislav Petrovits_3.jpg

Ralph szerepét a szerb származású magyar színész Ivan Petrovich / Petrovics Szvetiszláv (1894-1962) alakította. Petrovics Újvidéken született, de kisgyermek korától Budapesten nevelkedett. A Műegyetem gépészmérnöki karán tanult, és aktívan sportolt, a Műegyetemi Athlétikai és Football Clubban (MAFC). Sportsikerei révén lett filmszínész, először Kertész Mihály Napraforgós hölgy című filmjében kapott filmszerepet 1918-ban. Ezt követően, felváltva dolgozott Bécsben és Budapesten. 1927-ben Berlinbe hívták, majd onnan Münchenbe és Párizsba, került, 1930-ban Hollywoodban filmezett. A negyvenes évek elején ismét magyar filmekben tűnt fel, főleg öregedő gavallérokat alakított. 1945-ben újra elhagyta az országot és Münchenben telepedett le. Német és osztrák produkciókban játszott, többnyire epizódszerepeket. Több mint negyven évig tartó pályafutása alatt, mintegy száz filmben szerepelt.

 

 

Május 28. kedd 21:00

MODERN DUBARRY/ EINE DUBARRY VON HEUTE

1927.

Rendezte: Alexander Korda, Forgatókönyv: Bíró Lajos

Szereplők: Maria Corda (Toinette), Jean Bradin (Sándor király), Alfred Abel, Hans Albers

Zongorán kísér: Darvas Ferenc

 korda_2.jpgA film rendezőjét, Korda Sándort, aki későbbi pályája során történelmi személyiségek magánéletéről készült filmjeivel aratta legnagyobb sikereit, már ekkor foglalkoztatta az egyén privát története és a világtörténelem kapcsolata. Ebben a német produkcióban készült, Párizsban forgatott filmjében Madame Du Barry-éhoz hasonló női karriertörténetet mutat be huszadik század eleji Párizsi miliőbe helyezve. A szegény, de rendkívül dekoratív párizsi masamód, Toinette, akárcsak nagy elődje, szerelmi kapcsolatai révén kerül egyre előkelőbb körökbe, míg végül egy kis ország fiatal királya mellett találja meg a boldogságot. Korda Sándor (1893-1956) a magyar filmkritika megteremtője, a magyar filmgyártás úttörője 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után hagyta el Magyarországot. Bécsi és Berlini sikerei után nyitva állt az út számára Hollywoodba, ahol azonban vérbeli európai művész lévén nem találta meg a számítását, és visszatért Európába. Az ekkor már nemzetközi hírű filmrendező és producer előbb Párizsban dolgozott, majd Londonban telepedett le. Sikerült talpra állítania az amerikai filmek dömpingjétől válságba került angol filmgyártást. Létrehozta a London Film Ltd.-t, Denhamben felépíttette a filmvárost, s néhány év alatt versenyképessé tette az angol filmet. Ezért a tevékenységéért 1942-ben lovaggá ütötték, s ma már Sir Alexander Korda néven ismeri a világ. 

Maria_Corda_1.jpg

Toinette szerepét Korda Sándor felesége, Maria Corda (1898-1976), alakította, aki a magyar filmekben még Farkas Antónia néven szerepelt. Filmes karrierje 1918-ban indult, egy kis epizódszerepben figyelt fel rá Korda Sándor, s az 1919-ben készülő filmjeiben, a Fehér rózsá-ban, az Ave Caesar-ban és a 111-es-ben már rá osztotta a női főszerepet.  Ebben az évben össze is házasodtak, s a Tanácsköztársaság bukása után együtt hagyták el az országot. Bécsben nemzetközi hírű sztár lett belőle, monumentális történelmi filmek, Sámson és Delila (1922), A rabszolgakirálynő (1924), Pompei pusztulása (1926) főszerepeit játszotta, ekkor már a Maria Corda nevet használta A hangosfilm megjelenését követően visszavonult a szerepléstől. 1930-ban a házassága is felbomlott Korda Sándorral, New Yorkba költözött, ahol regényeket írt. Élete végén Svájcban élt.

1 komment

Címkék: Kertész Mihály Várkonyi Mihály Maria Corda Alexander Korda Korda Sándor Victor Varconi Petrovics Szvetiszláv Ivan Petrovich Carmen Boni Ruggero Ruggeri Paul Czinner Elisabeth Bergner Fejős Pál Lili Damita Putty Lia Lya de Putti Bánky Vilme Rudolph Valentino

A bejegyzés trackback címe:

http://nemafilm.blog.hu/api/trackback/id/tr615311881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szathmári Pap Károly 2014.02.22. 14:38:38

Sárga Csikó az első erdélyi némafilm szereplői, (standfotó, stábfotó) 1913 -ban Kolozsváron foto Dunky fivérek [szerintem , nem írja a hátán se a műtermet] Molnár Attila Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület archívumából Tekerőpatak - Csíkszereda

A fotográfia itt tekinthető meg

www.flickr.com/photos/36481158@N02/8166408187/

ha nem aktív a link
copy paste ..... vagy googelbe keresni "Sárga Csikó az első erdélyi némafilm szereplői, (standfotó, stábfotó) "