HTML

MAGYAR NÉMAFILM

Magyarországon csak 1957-ben jött létre filmarchívum, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólag kellett összegyűjteni. E munka megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a filmművészetben néhány évtized alatt bekövetkezett a művek olyan arányú pusztulása, mint az antik irodalomban több ezer év alatt. Az agyagtáblák és papirusztekercsek időt állóbbnak bizonyultak, mint a filmszalag. 1912 és 1930 között mintegy hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ezeknek több mint 90 százaléka elveszett. A magyar némafilm korszak rekonstruálása a fennmaradt 51 film és néhány töredék alapján abszurd vállalkozás. A filmtörténész helyzete leginkább egy őslénykutatóéhoz hasonlatos, akinek a csontvázmaradványok alapján kell elképzelni az egykori élő állatot. A helyzet azonban mégsem reménytelen, mert csodával határos módon még ma, majdnem egy évszázad múltán is felbukkannak újabb nyomok: még mostanában is kerülnek elő némafilmet hirdető plakátok, forgatáskor készült stábfotók és werkfotók, sőt még elveszettnek hitt filmek is. A blog célja, hogy hírt adjon ennek az elsüllyedt világnak időnként felbukkanó maradványairól.

Friss topikok

Címkék

Címkefelhő

Kertész Mihály nyomában

2011.12.04. 19:06 :: balogh gyongyi

 

Az utolsó hajnal és a világháború

Kertész Mihály filmje, mely az EYE Film Institute Netherland (Amszterdam) gyűjtményéből 2011 nyarán került haza,  az I. világháború harmadik évében, Kertész szavaival élve „a komor, emberfeletti megpróbáltatások, a vér és a gyász idejének nagy kaoszában" készült, amikor olyan filmekre vágyott a közönség, melyek elterelték a figyelmét a bajokról. A nézők eszképizmusának kielégítésére különösen alkalmas volt  Az utolsó hajnal, ez az egzotikus, misztikus szerelmi történet. Különös azonban, hogy a realitástól távol, a fantázia álomszerű tájain játszódó film  mégis pontos lenyomata volt a háborús  életérzésnek. Európa éppúgy a halál árnyékában vergődött ezekben a napokban, a háborúba küldött katonák, és a támasz nélkül otthon maradottak éppoly kilátástalannak érezték életüket, mint a film kiábrándult hőse, Harry Kernett.

 utolso_hajnal.jpg

A Földes Imre  plakátján a főszereplő, Harry (Leopold Kramer) látható

 

Nemzetközi konfekciós filmek divatja

Az I. világháború idején a magyar filmgyártók nemzetközi miliőbe helyezett történetekkel igyekeztek kárpótolni  az angol, az amerikai és a francia filmektől a filmbehozatali tilalom miatt megfosztott magyar publikumot. Különösen élenjáró volt ebben Kertész Mihály, akinek ekkor már az amerikai film volt a példaképe, és ezek mintáit követve, ahogy ő fogalmaz „amerikai stílben" készítette sikerfilmjeit. Megfigyelte, és számításba vette a nézők reagálásait. Szívesen választott egzotikus helyszíneket, mert úgy gondolta, hogy a magyar közönséget ezek jobban vonzzák. Az utolsó hajnal a korabeli források szerint Londonban, Indiában és Párizsban játszódik.

 

Budapesti London, lágymányosi India

Ez a tendencia általános volt akkoriban. A Star és az Uher filmgyár szuperprodukcióit is ez a törekvés jellemezte, de míg a tőkeerős Star filmjei az Adria festői tájain készültek, a kisebb filmgyáraknak be kellett érniük itthoni helyszínekkel. A Phönix filmgyár is ezek közé tartozott. A korabeli filmismertetők szerint Az utolsó hajnal szereplői angolok, a történet Londonban indul, majd a főszereplő úgy határoz, hogy élete utolsó évét Indiában tölti. Azonban a Phönix anyagi lehetőségei és a háború is megakadályozták, hogy a filmet eredeti helyszíneken vegyék fel, így a londoni és az indiai jeleneteket kivétel nélkül Budapesten forgatták. Ezt rója fel a film hibájául Szász Zoltán, a Nyugat neves kritikusa. „Már jó néhány hónap előtt láttam egy mozidarabot, mely állítólag angol környezetben játszott s egy Harry nevezetű lord viszontagságait mutatta be. Kezdetben a lord Londonban élt mint egy jelenet jelzi: „éjszakánként autón London egyik mulatóhelyéről a másikhoz száguld". Ezt olvasva, azt reméltem, hogy végre viszontlátni fogom, habár csupán mozivásznon is, a Leicester squaret, a Strandot, a Picadillyt, a Regent streetet, azokat a tereket és utcákat, ahol London éjjeli élete zajlik. De mily csalódást, Harry lord, akit egy bécsi színész minden angolosságtól menten ábrázolt, a jó öreg Margit-hidon, a Dunaparton, a Lipót körúton s talán még más ismert pesti utcarészletében is száguldott ide-oda. ... De ez még semmi. Ez a Harry lord hamarosan megunja a pesti, illetőleg londoni életet s valami szerelmi búbánattal, unottan elutazik Indiába. Nemsokára látjuk is egy állítólagos indiai mocsárban vadászgatni. Már amikor a moziban láttam azt az Indiát, gyanús volt nekem; Indiában a fű, a fa, a levegő, a felhőalakulás, minden, amiből a természet összerakódik, más mint nálunk s nagyon is karakterisztikus. S én ezt a karaktert nem találtam a képen. De hogy is találhattam volna, mikor, mint ahogy később megtudtam, ez az India tulajdonképpen a Lágymányos volt unalmas, Dunamenti fűzfáival és nádasával s jellegzetesen poros magyar levegőjével. Nos, azt hiszem, az ilyesmi nem fér össze a filmipar magasabb rendű ambícióival. Hogy elmenni Londonba s az Indiákba költséges, az kétségtelen, sőt most háborúban lehetetlen is. De nem lehet London és India nélkül mozidarabot írni?" (Színházi Élet 1918/29.26. p.)

 

A  magyarosított holland verzió

Az utolsó hajnal előkerülésekor a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a holland forgalmazók magyarosították a történetet, s a holland változat nem Londonban, hanem Budapesten játszódik. Vagy azért tették ezt mert úgy gondolták, hogy az angol fővárost a magyaroknál feltehetőleg jobban ismerő holland közönségnek nem lehet Budapestet Londonként, a Dunát Temzeként eladni, vagy azért, mert Kertész Mihályékhoz hasonlóan ők is igyekeztek minél egzotikusabb történeteket bemutatni, és úgy találták, hogy a hollandoknak Budapest egzotikusabb helyszín, mint London. Magyarosították a neveket is, persze nyelvtudás híján nem mindig tökéletes sikerrel. Így lett Harry Kernettből a holland kópián Bela van Nagès, (aki talán Nagy Béla akart lenni), Lord Hardlingból Hajos Dénes gróf, a lányából Hellából Erzsibet (feltehetőleg Erzsébetre gondoltak), Maryből Illna (ez talán az Ilona név hibás írása), Edwardból Mano.

 

Forgatási helyszínek

Hogy a Londonban, vagy a Budapesten játszódó történet a hiteles, azon lehet vitatkozni, az azonban vitathatatlan tény, hogy a külsőben készült képsorok a régi Budapestet örökítik meg. 94 évvel a film készülése után Kertész Mihály nyomába eredtünk, hogy kiderítsük, Budapest melyik részein forgatták a film külső jeleneteit. Könnyen felismerhető volt a Margit híd, ahonnan az öngyilkosságra szánt Harry Kernett avagy Bela van Nagès a Dunába ugrani készül. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy az indiai külsőket Lágymányoson és a Dunán készítették. Bár az elmúlt évszázad alatt nagyon sokat változott fővárosunk, felismerhető néhány budai utca, a Városmajor utcai iskola és környéke, a Semsey villa díszes kovácsoltvas kapuja, a kaputól a villához vezető út, és a kapu két oldalán álló Semsey bérpaloták. Vannak azonban eddig még azonosítatlan helyszínek: néhány utcarészlet és néhány, talán már nem is létező épület.

Az alábbi videóban láthatók a film külsőben készült képsorai. Örömmel fogadjuk a forgatási helyszínek azonosítását segítő hozzászólásokat, ötleteket.

2 komment

Címkék: budapest margit híd némafilm filmtörténet kertész mihály kertesz mihaly magyar filmtörténet az utolsó hajnal semsey villa városmajor utcai iskola

A bejegyzés trackback címe:

http://nemafilm.blog.hu/api/trackback/id/tr723435672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2012.01.09. 19:19:22

Tisztelt referens asszony!

Nagyon örülök ennek az egész kutatómunkának és gyűjtésnek. Kérdésem mindössze annyi volna, hogy egy átlagos halandó újságíró megtekintheti-e ezeket a csodákat, illetve tervezik-e ezek digitalizálását, majd a már nem jogvédett tartalmak Interneten való közzétételét? (ld. archive.org, vagy videomegosztók)

Válaszát előre is köszönöm!

balogh gyongyi 2012.01.19. 10:22:09

@grofjardanhazy:
Tisztelt Uram!
A kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt, hogy a fennmaradt magyar némafilmek DVD másolat formájában megtekinthetők a MaNDA és Filmintézet videómegtekintőjében (Budakeszi út 51/e), kb. egy mozijegy árának megfelelő költségért. A blog egy másik bejegyzésében szereplő Kertész Mihály film, A tolonc (1914) teljes hosszban felkerült a MaNDA honlapjára (mandarchiv.hu). Ezen kívül Interneten megnézhető még: Kertész Mihály Jön az öcsém (1919) és Korda Sándor Az aranyember (1918) című filmje (az European Film Treasures honlapján: www.europafilmtreasures.eu/). Tudomásom szerint a MaNDA tervei között szerepel további némafilmek hozzáférhetővé tétele az Interneten.
Köszönöm érdeklődését.