HTML

MAGYAR NÉMAFILM

Magyarországon csak 1957-ben jött létre filmarchívum, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólag kellett összegyűjteni. E munka megdöbbentő tapasztalata volt, hogy a filmművészetben néhány évtized alatt bekövetkezett a művek olyan arányú pusztulása, mint az antik irodalomban több ezer év alatt. Az agyagtáblák és papirusztekercsek időt állóbbnak bizonyultak, mint a filmszalag. 1912 és 1930 között mintegy hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ezeknek több mint 90 százaléka elveszett. A magyar némafilm korszak rekonstruálása a fennmaradt 51 film és néhány töredék alapján abszurd vállalkozás. A filmtörténész helyzete leginkább egy őslénykutatóéhoz hasonlatos, akinek a csontvázmaradványok alapján kell elképzelni az egykori élő állatot. A helyzet azonban mégsem reménytelen, mert csodával határos módon még ma, majdnem egy évszázad múltán is felbukkannak újabb nyomok: még mostanában is kerülnek elő némafilmet hirdető plakátok, forgatáskor készült stábfotók és werkfotók, sőt még elveszettnek hitt filmek is. A blog célja, hogy hírt adjon ennek az elsüllyedt világnak időnként felbukkanó maradványairól.

Friss topikok

Címkék

Címkefelhő

Restaurálják Bolváry Géza némafilmjét

2011.11.24. 22:05 :: balogh gyongyi

 

Egy fiúnak a fele, Bolváry egyetlen fennmarad magyar némafilmje 

 

Az első világháború után katonatisztből váratlanul filmszínésszé, majd filmrendezővé lett Bolváry Géza viszonylag rövid magyarországi némafilmes karrierjének utolsó filmje, az Egy fiúnak a fele 2007-ben, Szerbiából került a magyar filmarchívum gyűjteményébe. Sajnos csak ez az egyetlen film maradt fenn  a később nemzetközi hírű Bolváry néma korszakban itthon rendezett filmjei közül, és ugyancsak egy film őrzi egyik első filmszínészi alakítását: Balogh Béla Tizennegyedik című, 1920-as filmjében Bolváry az intrikus Yokuma báró szerepét játszotta el nagy meggyőző erővel. 

Az Egy fiúnak a fele Mikszáth Kálmán azonos című novellájának filmadaptációja. Bolváry filmjének története hűségesen követi az író meséjét: a felesége halála után újra megházasodó férfi (Gáthy Lőrinc) a második házasságából született gyermekét titokban elviszi ugyanazokhoz a nevelőszülőkhöz, akik az első házasságából származó, anya nélkül maradt gyermekét gondozzák. Öt év múlva, mikor mindkét kisfiú hazatér, a felesége nem tudja, hogy melyik volt saját, s melyik az előző asszony gyermeke, így teljesül a férj vágya, árva kisfiának nem lesz mostohája, mert felesége mindkét fiút egyformán, saját édes gyermekeként szereti.  Mikor a két fiú felnő, kitör a háború, s mindkettő a frontra kerül. Egyikük hősi halált hal. Elérkezik a fiúk huszonötödik születésnapja, amikor a férfi ígérete szerint végre elmondja az anyának, hogy melyik volt az édes gyermeke. Ekkor azonban az asszony már nem akarja tudni az igazat, hogy legalább  az életben maradt  fiú fele az övé maradhasson. Mikszáth története jóval az I. világháború előtt íródott, a film néhány évvel a  világháború után készült. Így Mikszáth képzeletbeli háborújából Bolváry filmjében valóságos háború lesz: megelevenednek a világháború képei.

A filmet a Corvin filmgyárban forgatták. Eredetileg az akkoriban éppen Magyarországon dolgozó Uwe Jens Krafft-ra akarták bízni a rendezést, aki 1923-ban egy sikeres Jókai adaptációt rendezett. Végül azonban Bolváry kapta a feladatot. Gáthy Lőrinc szerepét Lukács Pál, a feleséget Mattyasovszky Ilona alakította.

 

Lukács Pál

 

Mattyasovszky Ilona

 

Gáthy Lőrinc fiait gyerekkorukban a Barry ikrek, felnőttként Kompóthy Gyula és Hegedüs Tibor alakították.

Viz Juci és Kompóthy Gyula

hegedus.JPG

Hegedüs Tibor és Viz Juci

A restaurálás  problémái

A szerb forgalmazó az eredeti magyar képközi feliratokat szerb feliratokra cserélte, a szereplők nevét  angolos hangzású  nevekre változtatta. Gáthyból Mr. Wieckfield, két fiából, Paliból és Laciból Willy és Roby lett. A történetben egy alkalommal betegek lesznek a kisfiúk. Az egyik hamarosan túljut az életveszélyen, a másik azonban sokáig viaskodik a halállal. Az anya nagyon aggódik és könyörög urának, hogy árulja el neki, hogy melyik az édes gyermeke. Gáthy ekkor a haldoklóra mutat, abban a reményben, hogy az anyai szeretet megmenti a gyermeket. És valóban így történik. Az anya a halál karmaiból hozza vissza a kisfiút. Mikszáthnál a gyerek gyógyulása után Gáthynak sikerül újra elbizonytalanítania az asszonyt afelől, hogy melyik a saját fia. A fennmaradt kópiából azonban ez a rész elveszett, ezért itt úgy tűnik, hogy az anya ettől kezdve már tisztában van a helyzettel, s így érthetetlen, hogy miért akarja feltárni a film végén az apa az igazságot, ha azt az anya már úgyis ismeri. A történet logikája megkívánja, hogy a hiányzó részt egy magyarázó felirattal pótoljuk. Tekintve, hogy a szerb feliratok nagyon rossz minőségűek, nehezen olvashatóak, érdemes lenne visszamagyarosítani a kópiát. Mivel a film eredeti magyar feliratainak szövege nem maradt fenn, a szerb inzertek magyar fordítása és Mikszáth novellája alapján készülhetnének el az új magyar inzertek. 

A napokban kezdődött a Szerbiából előkerült, viszonylag jó állapotban fennmaradt virazsirozott nitro kópia előkészítése a kopírozásra. A sérült perforációk kijavítása, a régi elvált ragasztások kicserélése után a film a Magyar Filmlaborba kerül, ahol színes negatív nyersanyagra másolják. A magyar feliratok beillesztése után  erről az új negatívról készül majd el a restaurált kópia.

2 komment

Címkék: némafilm mikszáth balogh béla filmtörténet lukács pál filmrestaurálás magyar filmtörténet Mikszáth Egy fiúnak a fele bolváry géza egy fiúnak a fele hegedüs tibor kompóthy gyula mattyasovszky ilona

A bejegyzés trackback címe:

http://nemafilm.blog.hu/api/trackback/id/tr33405801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

heinink · http://www.myspace.com/jbheinink 2012.04.09. 15:24:03

An hungarian film was released in Spain (in Barcelona, August 5, 1926) under the Spanish title CUAL DE LOS DOS, with Irma Lányi as female lead.

I've also seen and read an Spanish booklet of CUAL DE LOS DOS with half-dozen photos and extended plot (and Lányi as female lead), but that plot is exactly the same as the EGY FIÚNAK A FELE summary plot showed on the Nemafilm data base. Seem that CUAL DE LOS DOS and EGY FIÚNAK A FELE would be the same film, but there are a big discrepance on the female lead: Ilona Mattyasocszky versus Irma Lányi.

Could be some tangled info. about this film? From the Spanish distributor or by the Hungarian research?

You can see a photo of the Spanish booklet cover on my website at MySpace:

www.myspace.com/edicionesbistagne/photos/35500958

balogh gyongyi 2012.04.12. 09:42:44

balogh gyongyi: Thank you for your very useful comment. I am glad that this Hungarian film was presented in Spain as well. When I saw your booklet I became sure, that Cual de los dos? is really the same as Egy fiúnak a fele. Although the picture is not very good on the booklet, I realized that it was a scene from Bolvary's film with one of Barry twins and Ilona Mattyasovszky. It must be a mistake that the booklet mentioned Irma Lányi as female lead actress. Irma Lányi was born in 1873 and she was much more older at that time.